- A disszociatív amnézia jellemzői
- Tünetek
- Okoz
- Diagnózis
- Diagnosztikai kritériumok a DSM-IV szerint
- Kezelés
- Előrejelzés
- Megelőzés
- Irodalom
A disszociatív amesia akkor fordul elő, amikor néhány fontos személyes információt elfelejtenek, ami általában egy stresszes vagy traumatikus eseményhez kapcsolódik. A memóriavesztés meghaladja a normális feledékenységet, és magában foglalhatja a traumatikus vagy stresszes eseményekhez kapcsolódó hosszú ideig történő elfelejtést.
Az ilyen típusú amnézia esetén az agyi sérülés vagy betegség nem veszíti el az információt, de a memória továbbra is fennáll. Azt lehet mondani, hogy az emlékezet "el van blokkolva" az ember elméjében, mivel képes felidézni bizonyos ingereket, például egy helyet vagy eseményt.

Gyakoribb nőkben, mint férfiakban, gyakorisága növekszik stresszes időszakokban, például természeti katasztrófák vagy háború.
A disszociatív amnézia jellemzői
A disszociatív vagy pszichogén amnéziát a retrográd amnesia jelenléte jellemzi (képtelenség az emlékek visszanyerésére az amnézia megkezdése előtt) és az anterográd amnesia hiánya (képtelenség új emlékek létrehozására).
A fő jellemző az, hogy az önéletrajzi memóriához való hozzáférés blokkolva van, míg a rövid távú memória, a szemantikai memória és az eljárási memória blokkolásának mértéke különböző esetekben változik.
A memóriazár lehet:
- Konkrét egy adott baleset helyzetére.
- Globális veszteség, hosszú időtartamokra utalva.
Tünetek
A disszociatív amnézia fő tünete a hirtelen képtelenség emlékeztetni a múltbeli tapasztalatokat vagy személyes információkat.
Egyeseknél ez a rendellenesség zavarodottnak vagy szorongással vagy depresszióval járhat.
Okoz
Ez a rendellenesség összekapcsolódott a magas szintű stressztel, amelyet traumatikus események, például visszaélések, természeti katasztrófák, balesetek vagy háborúk okozhatnak. Az amnézia szerves okait nehéz lehet felismerni, és néha fizikai és pszichés kiváltók is jelen lehetnek egyszerre.
A szerves ok nehézségének megállapítása arra vezethet következtetést, hogy az amnézia pszichológiai, bár lehetséges, hogy egyes szerves okokat nehéz felismerni.
A szerves amnéziával ellentétben úgy tűnik, hogy disszociatív vagy pszichogén hatású, ha nincs nyilvánvaló szerkezeti károsodás vagy az agy sérülése. Mivel a szerves amnézia időnként nehéz felismerhető, a szerves és disszociatív közötti különbségtétel nem egyszerű.
A szerves és disszociatív amnézia közötti fő különbség az, hogy a másodikban az életrajzi és a nem szemantikus memória (jelentések) elveszik.
Diagnózis
Diagnosztikai kritériumok a DSM-IV szerint
A) A domináns zavar egy vagy több epizódból áll, amikor a fontos személyes információkat nem képesek megjegyezni, általában egy traumás vagy stresszes eseményt, amely túlságosan széles ahhoz, hogy megmagyarázható legyen a szokásos felejtéskor.
B) A változás nem kizárólag disszociatív identitászavarban, disszociatív fugában, poszt-traumás stressz rendellenességben, akut stressz rendellenességben vagy szomatizációs rendellenességben jelentkezik, és nem egy anyag (gyógyszerek vagy gyógyszerek) vagy orvosi vagy neurológiai betegség kezelésére.
C) A tünetek jelentős klinikai kellemetlenségeket vagy társadalmi, foglalkozási vagy egyéb tevékenységi területeket okoznak az egyén számára.
Ha vannak disszociatív amnézia tünetei, az egészségügyi szakember értékelést kezd az érintett személy kórtörténetével és fizikai vizsgálatával.
Nincs speciális orvosi vizsgálat, bár az idegkép, az EEG vagy a vérvizsgálat felhasználható más egészségügyi állapotok vagy gyógyszer-mellékhatások kizárására.
Az olyan betegségek, mint például agyi sérülés, agyi betegség, alváshiány és az alkohol- vagy droghasználat a jelen rendellenességhez hasonló tüneteket okozhatnak.
Ha nem találnak fizikai okokat, akkor a személyt pszichológushoz vagy pszichiáterhez lehet irányítani, aki rendelkezik tapasztalattal és képzettséggel az értékelés, diagnosztizálás és beavatkozás céljából.
Kezelés
A kezelés első célja a rendellenességből származó tünetek csökkentése és a problémák kezelése.
Ezután segítséget nyújt az embernek a fájdalmas emlékek kifejezésében és feldolgozásában, új megküzdési stratégiák kidolgozásában, a normál működés helyreállításában és a személyes kapcsolatok fejlesztésében.
A kezelési modell a konkrét tünetektől és a személy helyzetétől függ:
- Kognitív terápia: olyan irracionális vagy diszfunkcionális gondolatok megváltoztatása, amelyek negatív érzéseket és viselkedést eredményeznek.
- Gyógyszeres kezelés: Nincs speciális gyógyszer e rendellenesség kezelésére, bár a szorongástól vagy depressziótól szenvedő személyeknek is előnyük lehet.
- Családterápia: oktatja a családot a rendellenességről, javítja az ahhoz való alkalmazkodási képességeket.
- A terápia egy másik fajtája, amely segíti az embert az érzelmek és gondolatok kifejezésében.
- Klinikai hipnózis: intenzív relaxációs és koncentrációs technikákat foglal magában a megváltozott tudatállapot elérése érdekében, lehetővé téve a személy számára, hogy felfedezzék gondolataikat, érzelmeiket és emlékeiket, amelyeket képesek voltak megakadályozni tudatos tudatukból. Használatát tanulmányozni kell, mivel számos olyan kockázat áll fenn, mint például hamis emlékek létrehozása vagy a traumatikus tapasztalatok visszahívása.
Előrejelzés
A prognózis számos tényezőtől függ, mint például a személyes helyzettől, a támogatási források rendelkezésre állásától és a kezelésre adott személyes reakcióktól.
A disszociatív amnéziában szenvedő emberek többségében az emlékezet idővel visszatér, bár egyes esetekben a helyreállítás nem lehetséges.
Megelőzés
Maga a megelőzés nem lehetséges, bár hasznos a kezelést a tünetek észlelésekor azonnal megkezdeni.
Ezért a stresszes vagy traumatikus tapasztalatot követő azonnali beavatkozás fontos az ilyen rendellenesség lehetőségének csökkentése érdekében.
Mi a tapasztalata ezzel a rendellenességgel? Kíváncsi vagyok a véleményedre. Köszönöm!
Irodalom
- Leong S, Waits W, Diebold C (2006. január). "Disszociatív amnézia és DSM-IV-TR C klaszter személyiségjegyek". Pszichiátria (Edgmont) 3 (1): 51–5. PMC 2990548. PMID 21103150.
- American Psychiatric Association. (2013). A mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (5. kiadás). Arlington, VA: American Psychiatric Publishing.
- Markowitsch HJ (2003). "Pszichogén amnézia". Neuroimage. 20 1. készlet: S132–8. doi: 10.1016 / j.neuroimage.2003.09.010. PMID 14597306.
- Freyd, J. (1994). "Átadás trauma: Traumás amnézia mint adaptív válasz a gyermekkori visszaélésekre." Etika és magatartás 4 (4): 307–330.
